Ha rálátnánk a családi rendszerünkre …

Amikor egy helyzetet, kapcsolódást vagy életünk egy hosszabb szakaszát nehéznek, fájdalmasnak, reménytelennek éljük meg, akkor több szinten zajlanak igazából a dolgok:

- megélünk fizikai fájdalmat vagy fáradtságot (pl. a szívünk fáj, a lélegzetünk nehéz, a vállunkra és a mellkasunkra nyomás nehezedik, kezünk-lábunk-gyomrunk görcsöl, testünk lemerevedik)

- megélünk nehéz érzéseket (szégyent, bűntudatot, apátiát, bánatot, félelmet, haragot, sóvárgást, gőgöt-vádlást) és negatív, önmagunkat vagy másokat bántó gondolatokat

- ha megkérdeznének bennünket, hogy hány évesnek érezzük magunkat, kisgyerekkort (1-7 évest) mondanánk és azt, hogy kicsinek, tehetetlennek érezzük magunkat

- ha rálátnánk magunkra, látnánk, hogy milyen gyermekkori sérülést élünk újra/aktiválódott a belső világunkban az adott helyzetben

és

🧑‍🧑‍🧒‍🧒- ha rálátnánk a családi rendszerünkre, akkor látnánk, hogy milyen, generációkon átívelő mintázatot ismétlünk öntudatlanul.

Ez utóbbira egy lehetőség a családállítás vagy rendszerállítás.

Minden szinten be lehet és érdemes is beavatkozni, tüneteket enyhíteni, változásokat elindítani.

És …

jó tudni, hogy a szintek egymásra épülnek és magukban foglalják az előzőeket. És vannak további szintek is. (Erről majd máskor)

Jó tudni, hogy igazából - öntudatlanul - minden nap újra és újra próbálkozásokat teszünk, hogy új, mégis lényegében ismétlődő, ismerős helyzetekben valamit máshogy tudjunk tenni. Addig, amíg ez öntudatlan, kicsi az esély, hogy érzékelhető eredménnyel járunk.

Bármelyik szinten kezdünk is el valami újat, az viszont erőt hoz fel bennünk, amivel tovább tudunk haladni. Szóval az összegubancolódott gombolyagot mindenképpen érdemes kibogozni, és azzal a részével kezdjük, amit éppen választottunk.

Van, amikor megszólít az, hogy a családrendszer mélyebb, átfogóbb szintjéről lásd azt, ami nehézséget okoz Számodra. Mert Te már csak ismétled. Nem Nálad született meg az oka.

Bármikor dönthetsz úgy, hogy abbahagyod az ismétlést, ami tulajdonképpen ellenállás valaminek, pontosabban valakinek. Hogy a Te esetedben ez pontosan mi, az nagyon egyedi. A családállításod megmutatja a sajátodat.

Nem csodamódszer. Nem helyettesíti a hagyományos orvosi és pszichoterápiát, hanem kiegészíti.

“Csak” segít felismerni azt, ami van.

“Csak” rendet tesz a lelkedben azon a polcon, ahol éppen a legnagyobb káosz van, ami rányomja a bélyegét a fizikai és lelkiállapotodra.

Csoportos családállítás kapcsán keress bennünket a a Családállító Műhely - ben.

Egyéni család/rendszerállítás kapcsán keress az itteni elérhetőségeimen.

Previous
Previous

Az önismereti folyamatról kicsit másképp …

Next
Next

Figyelem - túl az önreflexión